Trianont el kell fogadnunk – Ormos Mária kínos beregszászi szereplése
Igencsak kínosra sikeredett Ormos Mária,
magyarországi marxista történész kárpátaljai bemutatkozása — értesült a
tortenelemportal.hu. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
beregszászi rendezvényen Ormos Trianon mai szemmel című
előadásán a hallgatóság soraiból többen nemtetszésüknek adtak hangot.
Ormos Mária szerint ugyanis a trianoni probléma lényegében
megoldódott. Emiatt többször is “beszóltak” a történésznek, az előadás
végén pedig provokatív felszólalások következtek, amelyekben a
kárpátaljai magyarság mai jogfosztottságát ecsetelték, egyben
rákérdezve, akkor hogyan is oldódott meg Trianon? Még kényelmetlenebbé
tette a helyzetet, hogy ezekre a kérdésekre Ormos Mária nem is tudott
válaszolni.A főiskola honlapján található beszámoló diplomatikusan hallgat a polémiáról, ugyanakkor közli Ormos sajátos véleményét néhány kérdésben. A marxista történész szerint “a trianoni békeszerződést senki sem vonta vissza, senki sem érvénytelenítette, a helyzet mégsem ugyanaz, mint 90 évvel ezelőtt.” Mint rámutatott, a békeszerződés tucatnyinál is több passzusa közül mára csupán egyetlen egy maradt érvényben lényegében változatlan formában, mégpedig az országhatárokról szóló rész. Ormos úgy látja, hogy még ez a változatlanság sem abszolút. Hozzátette: az évek múlásával ez a kezdetben elfogadhatatlannak tűnő helyzet is megszokottá válik, ha nem is természetessé. Ormos szerint Trianont el kell fogadnia a Kárpát-medencei magyarságnak. Ezzel kapcsolatban így érvelt: “Elfogadja a megcsonkított ember, hogy így, és lehetőleg ebben a helyzetben is jól, boldogan kell élnie, mert az emberi létnek ez az értelme. Ez nyilván megalkuvásokkal, állandó odafigyeléssel jár, s időről időre minden újra feltámad, de az ember mégis él, és azt az életet éli, amelyet egyáltalán élhet”. Ezt az allegóriát tovább gondolva lelki szemünk előtt felsejlik a jövőbeli térkép: egymástól távol sok-sok miniállammal, köztük pedig a hatalmas senkiföldje — az elvesztett “végtagok”. (Ne csodálkozzon a kedves olvasó, ha semmi értelmet nem lát az elgondolásban.)
Ormos Mária kifejtette: napjainkban olyan módon és mértékben változik a világ — amit talán Kárpátalján még nem lehet annyira érzékelni –, hogy a határok átjárhatókká válnak, oldódnak azok a görcsök, amelyeket ezek a határok okoznak, s “a nyílt gyűlölködést sem tartják úri erénynek” immár Európában. Az előadó olyan példákat is bemutatott, amelyek a valóságban nem léteznek: szerinte a trianoni traumák oldódását szolgálja az is, hogy az európai nemzetállamokban egymás után hallatják hangjukat ismét a kisebbségek, s az egyre elfogadottabbá váló autonómiáik révén oldják a merev nemzetállami kereteket. Ormos helyett hadd hozzunk egy tipikus példát: az européer szlovák kormány egyenesen rombolja a nemzetállami kereteket, ráadásul a nyílt gyűlölködés is távol áll tőlük…
Szabó Gábor
Debrecen, 2010. március 15.
***
Csinszka, vagyis Boncza Berta Ady Endre halála utáni életét, munkásságát, de mindenekelőtt Babits Mihályra és Márffy Ödön festőművészre gyakorolt hatását mutatja be a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központ (Modem) csütörtökön nyílt tárlata.
Rockenbauer Zoltán, A másik Csinszka című kiállítás kurátora a megnyitón rámutatott: Csinszkát általában az "Őrizem a szemed" és más Ady-versek ihletőjeként ismerjük, azonban a kiállításon bemutatandó "másik Csinszkáról" már kevesebbet tudunk.
A tárlat az Ady utáni időszakot mutatja be. Az Ady temetésén készült rövid filmmel induló kiállítás korabeli dokumentumokon keresztül idézi fel az elkövetkező 15 évet egészen Csinszka haláláig. A kiállított tárgyak között levelek, kéziratok, rajzok, vázlatok és fényképek is láthatók, amelyek Csinszka Adyval töltött utolsó éveit, Babitscsal folytatott rövid viszonyát és Márffy-val kötött házasságát dolgozzák fel.
A kiállítás legfontosabb részét mégis az a több mint ötven Márffy-festmény jelenti, amelyek többségét Csinszka ihletett. A festő számára - akit Ady jó barátjaként ismert meg a későbbi múzsa - házasságuk és az utána következő évek a nyugodt életet és a boldogság keresését jelentették.
Legfontosabb közös élményük - mint azt a kurátor elmondta - budai villájuk építése volt. Ennek, a "boldogság szigetének" megteremtését jelentő nyolcéves időszaknak az illusztrálása jelenti a kiállítás gerincét.
"Csinszka nélkül sem Ady, sem Márffy művészete nem lenne az, ami. A tárlat segít bennünket, hogy megismerjük Márffyt és a másik Csinszkát is" - zárta köszöntő szavait Rockenbauer Zoltán.
A május 23-ig látogatható tárlaton Márffy festményei mellett látható Rippl-Rónai József Csinszkáról festett portréja is. A több mint száz kiállított tárgy mellett megtekinthető Deák Krisztina Csinszkáról készült filmje, továbbá hallható Ady, Babits és Csinszka egy-egy verse Latinovics Zoltán, Cserhalmi György és Ráckevei Anna előadásában.
A tárlat az Ady utáni időszakot mutatja be. Az Ady temetésén készült rövid filmmel induló kiállítás korabeli dokumentumokon keresztül idézi fel az elkövetkező 15 évet egészen Csinszka haláláig. A kiállított tárgyak között levelek, kéziratok, rajzok, vázlatok és fényképek is láthatók, amelyek Csinszka Adyval töltött utolsó éveit, Babitscsal folytatott rövid viszonyát és Márffy-val kötött házasságát dolgozzák fel.
A kiállítás legfontosabb részét mégis az a több mint ötven Márffy-festmény jelenti, amelyek többségét Csinszka ihletett. A festő számára - akit Ady jó barátjaként ismert meg a későbbi múzsa - házasságuk és az utána következő évek a nyugodt életet és a boldogság keresését jelentették.
Legfontosabb közös élményük - mint azt a kurátor elmondta - budai villájuk építése volt. Ennek, a "boldogság szigetének" megteremtését jelentő nyolcéves időszaknak az illusztrálása jelenti a kiállítás gerincét.
"Csinszka nélkül sem Ady, sem Márffy művészete nem lenne az, ami. A tárlat segít bennünket, hogy megismerjük Márffyt és a másik Csinszkát is" - zárta köszöntő szavait Rockenbauer Zoltán.
A május 23-ig látogatható tárlaton Márffy festményei mellett látható Rippl-Rónai József Csinszkáról festett portréja is. A több mint száz kiállított tárgy mellett megtekinthető Deák Krisztina Csinszkáról készült filmje, továbbá hallható Ady, Babits és Csinszka egy-egy verse Latinovics Zoltán, Cserhalmi György és Ráckevei Anna előadásában.
***
Sötétbe borult az Aranybika
Harmincmillió forintos áramdíj-hátralékot halmozott fel a debreceni Aranybika szálloda az utóbbi időszakban. Az E.ON-nal folytatott tárgyalásaik nem vezettek eredményre, így az áramszolgáltató elvágta a vezetéket.
Megtörtént, amitől jó ideje már tartani lehetett: a Debrecen egyik jelképeként ismert patinás szálloda január 28-ra virradóra áram nélkül maradt - írja a Hajdú-Bihari Napló. A fizetési gondjai miatt korábban csődvédelembe menekült szállodát üzemeltető Cívis Hotels Zrt. vezérigazgatója, Hupuczi László tárgyalásokat folytat az áramszolgáltatóval, reményei szerint még csütörtökön rendezhetik az általuk vitatott nagyságrendű számlát.A drasztikus lépés súlyosan érinti az épületben működő üzleteket, egyebek közt a Rossmann üzletet, a Szabó Magda könyvesboltot és a fodrászatot is. A lap információi szerint a pórul járt szállóvendégeket más debreceni szállodákba költöztették.
A Hajdú-Bihari napló szerint kérdéses, hogy kell-e hasonló intézkedésre számítani a zrt. további öt hoteljében, illetve két vendégházában.
***
2010. február 05. péntek
GERUNDIUM
Elsőként jelent meg hazánkban az oktatás- és tudománytörténet – Európát is átívelő – jeles eredményeit feltáró periodika. A Gerundium című folyóiratot a Debreceni Egyetem integrációjának tízéves jubileuma alkalmából alapította az intézmény. A legmagasabb tudományos igényeknek megfelelő orgánum a múltba tekint vissza, de a modern kor kihívásait is követi, így elsősorban elektronikus formában érhető el. A Gerundium minden kutatónak lehetőséget ad arra, hogy a közvélemény elé tárja a felsőoktatás-történetet érintő tanulmányait, elemzéseit.
A Debreceni Egyetem fennállásának 2012. évi centenáriumához közeledve az intézmény százéves történetét is feldolgozza a Gerundium című, újonnan alapított folyóirat, mely az egyetemet jelképező gerundiumról, az egykori debreceni diákok tűzoltásra használt furkósbotjáról kapta elnevezését. A történeti feltárással a Debreceni Egyetem támogatja a felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek interdiszciplináris együttműködését, valamint előmozdítja a társadalom- és természettudományok képviselőinek együttgondolkodását is.
Az elsősorban elektronikus formában, a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában megjelenő folyóirat ugyanakkor nemcsak az egyetem múltjába ad betekintést, hanem az oktatás- és tudománytörténeti összefüggések Magyarországot, Kárpát-medencét, valamint Európát érintő bemutatására is fórumot biztosít. A Gerundium így olyan – számos tudományágat felölelő – kutatási terület eredményeinek kínál periodikus megjelenési lehetőséget, amely hazánkban eddig még nem rendelkezett önálló tudományos folyóirattal.
„Az egyetemek a modern világ kihívásaira felkészítő, tudományos eredményeket előállító és azokat alkalmazó szellemi központok, ennek ellenére az egyetemtörténet kutatása az utóbbi fél évszázadban rendkívül háttérbe szorult Magyarországon. Míg a nyugat-európai egyetemek nagy gondot fordítanak intézményük múltjának tudományos igényű feltárására, hazánkban évtizedek óta nem készült szakszerű, adataiban is megbízható egyetemtörténeti munka. Ezt a hiányt kívánja pótolni a Debreceni Egyetem integrációjának 10. évfordulóján elindított Gerundium című folyóirat, mely reményeink szerint az eljövendő hazai és nemzetközi egyetemtörténeti kutatások egyik kikristályosodási pontjává válik” – hangsúlyozta Dr. Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora.
***
Elhunyt Soós Pál, nyugalmazott egyetemi tanár
Soós Pál (1930-2010)
Elhunyt Soós Pál nyugalmazott egyetemi tanár, a történelemtudomány kandidátusa.1930-ban született Vértesdobozon, Fejér megyében. A Debreceni Egyetemen oktatott 1968-tól. Nyugdíjazása óta Bakonyjákón élt, a VEAB politikatudományi munkabizottságának volt az elnöke. Szabó Ervin-kutatásaival komoly tekitntélyt vívott ki országos történész körökben.
