Makray Imre énekel
*** Debrecenbe kéne menni ***
(Sajnos ebbe a blogba nem lehet hang file-okat feltölteni csak fotókat és videókat, úgyhogy átkonvertáltuk az mp3 hang file-t videó file-á, így meg tudjátok hallgatni)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Imikem, hol maradt a verssor, hogy :
VálaszTörlésDebrecenben kidoboltak, Hogy a dongot ne danoljak....
s itt megakadtam- de mi a "dongo "? es miert kellett azt kidobolni, ill megtiltani- nincs ennek valami " tarsadalmi" jelentosege ?
Laci
"„Dungó” dala – Maga a „Dungó” dala nem ismeretes, csak a gúnyverse, hogy azt ne danolják – nyilván túlságosan szabados szelleme miatt. Ez volt a krónikások véleménye is. A betiltást gúnyoló dal ismerős egy debreceni kéziratos gyűjteményből (Stoll Béla i. m. 833. darabja, 408.). Tóth Béla is idézi. Szerinte a XIX. század eleji nóta „egy, a magisztrátust csufoló Dongó, diriduri dongó kezdetű nóta büntetés terhe alatt” történt tiltása következményeként keletkezett:
VálaszTörlésDebrecenben kidobolták,
Hogy a Dongót ne danolják:
De azért is Dongó,
Diriduri dongó!
Jenőynek ez az elnöki véleménye visszhangzik az Egetvívó asszonyszívben: „Éjente rázendítik a lábas ház ablakai alatt a diri diri dungót, aminek poétája múzsa helyett disznótól, kutyától vette az ihletését… Biró uram már ki is doboltatta, hogy a gúnydalt az utcán hangoztatni nem szabad, amire egy újabb strófa lett a válasz: Debrecenben kidobolták, hogy a dungót ne danolják. Csak azért is dungó.” (Jókai Mór Hátrahagyott művei (1–10. k. Bp. 1959–62.) 9. k. 73.)
A piaci közönség szerint magát a Dungó dalt énekelték a diákok, holott csak az annak a betiltását gúnyoló nótát.
Igen sikerült ennek a piaci jelenetnek a leírása: ahogy a vásár egyszerű közönsége részt vesz a kollégiumi kicsapási ügyben, élénken jellemezve azt a patriarkális légkört, amelyben a diákok ügye hozzátartozik a piaci nép vitatárgyaihoz. Ezt erősíti az oratio obliquák folyamatos használata is az egész bekezdésben. – A debreceni vásárosok életéről és szokásairól Az Osztrák Magyar Monarchia Irásban és Képben c. sorozatban is írt Jókai (Debrecen. = Magyarhon szépségei. Bp. 1956. 141.).
A De azért is helyett Csak azért is található a regényben. Az utóbbi előfordulás jobban kifejezi azt a makacs ellenállást, amelyről szó van. Talán az utóbbi formából lett szállóige is. Vö. A Hon egyik történetét a Különfélék rovatában: „Csak azért is Dongó! – Postai bűnkrónika. A gálszécsi postamester goromba, rendetlen. Még 9 órakor is zárva van, pedig 10–20 ember a fagyon csoszogva rimánkodik, kér, zörög – ám belül con amore kinevetik az embert s csak azért is Dongó”… (1871. jan. 12. esti kiadás) – Vö. A debreceni lunátikus 213. Itt szintén „con amore” sétálgatva énekli a dongót egy diák a ház tetején. – Gulyás József szerint (i. m. 138) a Dungódal: kortesdal. Erdélyi gyűjteményében is szerepel. – Debrecenben, 1861-ben Mészáros Károly humoros lapot indított „Repülőlap. Dongó” címmel."
Csilla